home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9409
/
EX5.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1994-11-22
|
25KB
|
410 lines
@VMicrosoft Excel 5.0@N
@VPar excellence Excel -- I.@N
Talán nincs még egy olyan ismert PC-s táblázatkezelô,
amelybôl sosem készült DOS-os változat. Az Excel elsô
változatait Macintoshra komponálták, és a PC-s porondon
rögtön egy windowsos verzióval jelentkeztek, ami az akkor
éppen aktuális Mac-es változat verziószámát ""örökölte".
A Macintosh környezet az eladási statisztikák szerint jó
iskola volt, hiszen mindkét platformon jegyzett program
lett az Excel. Legújabb, 5.0-ás változatának
megjelenésekor a Microsoft meghirdette új
termékstratégiáját: erôsíteni kívánja az egyes irodai
alkalmazásai közötti együttmûködési lehetôségeket, egyúttal
meg szeretné könnyíteni kezelésüket. Ennek érdekében a
lehetséges mértékben közös menüstruktúrákat és
eszközsorokat alkalmaz egyes programjaiban, hogy a lehetô
legkisebbre szorítsa le a kezelés betanulásának idôigényét.
Az alkalmazások integrálását számos szoftvertechnológiai
újítás segíti. Az alkalmazások együttmûködését javító és
egyben a kezelést egyszerûsítô újdonság az Excel 5.0-ban az
OLE 2, amely hosszas kutatás és várakozás után ezzel a
termékkel látott elôször napvilágot. Ez a fejlesztés
sikeres megvalósítása esetén egy fokkal megkönnyítheti a
még mindig speciális ismereteket igénylô géphasználatot. Az
Excel 5.0 részletesebb bemutatása elôtt érdemes elidôzni az
OLE 2 új tulajdonságainál.
@VOLE 2 az Excel 5.0-ban@N
A különbözô alkalmazói programokban képzôdô és alakuló
információk gyakran kívánkoznának egyetlen dokumentumba.
Például egy üzleti jelentés egyes elemei készülhetnek
táblázatkezelôvel, grafikai programmal,
szövegszerkesztôvel, és más alkalmazásokkal, míg a
""célállomás" lehet papíralapú dokumentum. Ekkor egy
kiadványszerkesztô programmal kerül végsô megformázásra az
anyag, vagy ugyanebbôl az alapanyagból elôkészíthetô a
szóbeli bemutatót illusztráló elektronikus forrásanyag is.
Evés közben jön meg az étvágy: manapság mindezek tetejébe
egyre erôsödô elvárás a programokkal szemben az is, hogy a
kialakított funkciók könnyen kezelhetôk legyenek. Az igény
tehát tömören így foglalható össze: a gépben elszórtan
keletkezô információk egyszerû mûveletekkel egyesíthetôk
legyenek (dokumentum-központúság). E cél elérése érdekében
több tekintélyes fejlesztô cég vetette be tudását.
A legismertebb próbálkozások közül elsôként a Borland-féle
OBEX technológiát említhetném (májusi számunkban mutattuk
be röviden). Lényege röviden: a csereadatok nem
file-okként, hanem objektumokként ""kelnek vándorútra" az
alkalmazások között, az egyes változatokat ""verziókként"
megkülönböztetve. Fontos tulajdonsága, hogy nemcsak egy
gépen futó alkalmazások között, de akár több hálózati
protokollt egyidejûleg áthidalva, hálózati környezetben is
képes közvetíteni az adatokat. Jelenleg a Quattro Pro és a
Paradox tudja ezt kétirányúan kihasználni, míg a
WordPerfect egyelôre csak fogadóképes. A Borland szeretné
elterjeszteni objektumcserélô technológiáját, ezért külön
termékként is forgalmazza az OBEX fejlesztô készletet.
îgéretes terméknek tûnik az erre az évre beígért OpenDoc.
A jellemzôen nyílt rendszeri környezetben alkalmazható
technológiát az Apple, az IBM, a Novell, a Sun, a Taligent,
a WordPerfect, és néhány kisebb cég fejleszti. Az OBEX-hez
hasonlóan képes lesz hálózati környezetben objektumokat
közvetíteni, de több op'rendszerrel is együtt tud majd
mûködni keresztplatformos kommunikációt és
felhasználhatóságot kínálva, így a Windowson kívül az OS/2,
a System 7 (Macintosh), a Novell NetWare, a Taligent, és
persze több Unix megvalósítás jelentheti az OpenDoc
dokumentumok felhasználói közegét.
A fent említetteknél jóval ismertebb és elterjedtebb
megoldást a Microsoft fejlesztette ki. Az OLE (Object
Linking and Embedding) mûködési elve egy példával
illusztrálva a következô: az elnevezésnek megfelelôen az
Excel egyik objektumát (cella, grafikon, táblázatlap)
""kivágva" és azt egy WinWord dokumentumba beágyazva
létrejön az illetô objektum mûködôképes, folyamatosan
frissülô másolata (objektumcsatolás). A beágyazáskor az
objektum ""megduplázódik", és a fogadó dokumentum részévé
válik (objektum-beágyazás), így az a fogadó oldalon a
kapcsolat megszakadása után is látható marad. A kibocsátó
programból kilépve természetesen megszakad az adatok
frissítése, de ez késôbb újraépíthetô. A kapcsolat akkor
jöhet létre, és csak akkor mûködhet, ha a kiszemelt
alkalmazások be vannak jegyezve a Windows OLE adatbázisába.
A bejegyzést -- ha az illetô program rendelkezik OLE
képességekkel -- a telepítô program az esetek 99,99
százalékában, vagyis tulajdonképpen mindig automatikusan
elvégzi.
1993 ôszén hozták nyilvánosságra az OLE 2 specifikációját.
Az elsô változathoz képesti változások mind a
dokumentum-központúság irányába mutatnak. Egyszerûsödött
az objektum-beágyazás módja: most már a vágólap
(clipboard) közbeiktatása nélkül, az ismert húzd és ejtsd
(drag and drop) módszerrel lehet megfelelô alkalmazások
között ilyen kapcsolatot kialakítani. Az Excel egy
objektumát az egérrel kijelölve egyszerûen áthúzhatjuk a
WinWordbe, ahol felengedve a bal egérgombot beágyazódik az
Excel objektuma.
Szintén a dokumentum-központúságot erôsíti az In-Place
Activation (helyben szerkesztés képessége). A példánál
maradva: ha kétszer rákattintunk a bal oldali egérgombbal
a WinWordbe beágyazott objektumra, anélkül, hogy kilépnénk
a WinWordbôl, lecserélôdnek a kezelôgombok az eszközsorban,
illetve -- a @KFile@N és a @KWindow@N kivételével -- az
Excel megfelelô menüire cserélôdnek a WinWord menüi. îgy
egyszeriben az Excel eszközeit használhatjuk a beágyazott
Excel-objektum szerkesztésére. A munka végeztével egy
kattintás a WinWord egyéb területén vagy [Esc, és máris
helyreáll a régi rend, ismét a WinWord kezelési felülete
látható a képen, már a megváltozott tartalommal.
Szintén újdonság az elôzô verzióhoz képest, hogy az OLE 2
egységes -- az objektumokra vonatkozó -- utasításrendszert
(Scripting Language) használ. Az utasításrendszer
specifikációját a Microsoft tavaly tette közzé, ami
lehetôséget kínál más fejlesztôknek is olyan saját, de
illeszkedô makronyelv kialakítására, amely képes kezelni az
OLE 2 objektumkapcsolatokat. Ezáltal lehetôség nyílik
feltételhez kötött mûveletek végrehajtatására, vagy több
alkalmazás közötti feladat automatizálására. E kódok
cégszintû szabványnyelvekbe (amilyen például az Excel
5.0-ban található Visual Basic Application Edition)
beépülve lehetôvé teszik több alkalmazás automatizált,
egyidejû, funkcióvesztés nélküli használatát egy
programrendszeren belül, mint amilyen az Office csomag.
Korábban az OLE technológia segítségével kiépített
adatkapcsolatoknak mûködési feltétele volt a helyhez
kötöttség. Egy ilyen kapcsolat forrásinformációját hordozó
file-t korábbi helyérôl elmozdítva a kapcsolat megszakadt,
és nem volt rekonstruálható. Az OLE 2 típusú
objektumkapcsolatot tartalmazó file-ok @Khordozhatók@N.
Például az egyik munkahelyen készülô dokumentum az OLE 2
kapcsolatok megzavarása nélkül átvihetô másik, az elôbbitôl
független gépre, és ehhez nem kell a kapcsolatok forrásait
tartalmazó file-okat is a dokumentumunkkal együtt mozgatni.
Ha az új gépen nem található meg a forrás alkalmazás, de
más, hasonló célú OLE-képes program igen, lehetôségünk van
a munka folytatására, hiszen -- a hordozhatóság érdekében
-- a kapcsolat átkonvertálható a helyben talált hasonló
célú programra. Eddigi példánkat folytatva: ha az Excelbôl
származó objektumokat tartalmazó WinWord dokumentumot
floppyra másolom, és betöltöm egy olyan gépen a WinWordbe,
amelynek gazdája számtáblaként Excel helyett Lotus 1-2-3-at
használ (és nincs Excel elérhetô közelségben), a munkát
folytathatom a Lotusszal, hiszen a kapcsolat
átkonvertálható. A módosított dokumentum visszavándorolhat
eredeti helyére, ahol a kérdéses objektumkapcsolat ismét az
Excelhez fûzhetô. A konvertálások menübôl történô
választások útján, csak a beágyazott objektumot érintik.
Az objektumcsatolás és -beágyazás képessége lehetôvé teszi
egy program számára más, esetleg külsô fejlesztôk által
kidolgozott, illeszkedô programok funkcióinak befogadását.
îgy például egy rajzoló funkcióval nem bíró
szövegszerkesztô feljavítható ilyen modullal, s attôl
kezdve például szervezeti blokksémákat, szabadkézi
vázlatokat készíthetünk a szöveges feljegyzések között,
egyazon dokumentumon belül. Az egyes alapfunkciókat
megvalósító programok vásárlásakor tehát nem kell számunkra
esetleg fölösleges funkciókért fizetnünk, mert az
alapprogram @Kkeretalkalmazásként@N csak a legszükségesebb
funkciókat valósítja meg, míg integráló képessége révén az
egyedi igények által megkívánt funkciókkal utólagosan
""felokosítható". Az OLE 2-vel szerzett tapasztalatokról
szóló részletesebb beszámoló keretes szövegrészben
található.
Ezek után lássuk az Excel 5.0-t!
@VA környezet@N
Az 5.0-ás PC-s verzió használata DOS 3.1-et vagy késôbbi
verziót, és Windows 3.1-et vagy késôbbi verziót kíván
szoftverkörnyezetként. A Windows standard vagy 386-os
módjában mûködik. Minimális gépösszeállításként 4 Mbyte
memória, teljes telepítéshez mintegy 25 Mbyte szabad
terület a vincsin, és legalább Intel 80286, illetve azzal
kompatibilis processzor szükséges.
A telepítô program minimális telepítést is ajánl, ami
""csak" 15 Mbyte-ot igényel a merevlemezen, de a procedúra
során akár funkciók szerint is válogathatunk az egyes
programrészekbôl. A telepítésen kívül a DOS SHARE.EXE-jét
beilleszti az AUTOEXEC.BAT-ba, ha az még nem, vagy nem
megfelelôen paraméterezve lenne ott, a késôbbiek során
pedig lehetôvé teszi eredetileg fel nem másolt elemek
beillesztését vagy meglévô, de fölösleges komponensek
törlését.
@VA munkafelület@N
A program egyik legszembetûnôbb változása az elôzô
verzióhoz képest a kezelési felületet érintette. Az
alábbiakban -- több részre bontva -- elsôsorban a
megváltozott vagy új elemekre koncentrálva tekintjük át a
program legfrissebb verzióját.
A legördülô menük az új verzióban megszólalásig
hasonlítanak a WinWord menüire. Emiatt az egyes
menüpontokon belül meghívható funkciókat az Excel 4.0-hoz
képest erôsen átrendezték. Az elmozdított funkciók új
helyét táblázatban mutatjuk be. Számomra rendkívül
szimpatikus módon változott a menürendszer megjelenítése,
logikája is. A jegyzettömb analógiájára az egyes
almenükben megadható opciók fülecskékkel ellátott gyûjtôkbe
kerültek, ahol a fülecskék tematikus csoportosításban
mutatják a lehetôségeket.
A @KFile@N menü az elmentett, de elveszettnek hitt
dokumentumok elôkeresésére szolgáló funkcióval bôvült. A
keresés szinte bármely -- a jegyzettömbre jellemzô --
információ alapján elindítható. A funkció meghívásakor egy
mini File Manager beállítóablakában találjuk magunkat, ami
jó példa az imént említett füles gyûjtôkre. Lényegében két
nézete van: a @KSearch@N (keresés) és a @KFind File@N
(találatok), amelyek között egy kétállású kapcsolóval
válthatunk. Kereséskor a @KFile Name@N (file-név) mezôben
egyszerre több névkiterjesztést is megadhatunk, például:
*.TXT;*.XL? stb. A gyakori és azonos feltételek szerint
végzett keresések meggyorsítására az egyes keresési
feltételrendszereket rájuk jellemzô névvel ellátva
elmenthetjük, hogy aztán késôbb csak egy legördülô listából
hivatkozva rá könnyen megismételhessük a keresést. A
@KSearch@N ablakban találunk egy @KAdvanced Search@N
kapcsolót. Hatására újabb gyûjtô jelenik meg, ahol az
egyes feltételek az eddiginél is tágabban specifikálhatók.
A dokumentum szinte minden elképzelhetô jellemzôje alapján
megadhatók keresési feltételek (külön érdekesség a DOS
világban kuriózumnak számító ""megelôzô egy vagy több"
joker feltétel lehetôsége, amit a ""@@" karakter jelenít
meg).
Szemfüles újítás a @KView@N menü @KFull Screen@N funkciója.
Hatására a képen csak a menüsor és a számtábla marad,
minden más -- így az eszközsorok, a súgósor stb. -- a
háttérbe kerül, jelentôsen megnövelve ezzel a hasznos
képfelületet. Visszatéréshez menübôl ugyanezt a funkciót
vagy az [Esc@N-et kell választani.
Alapbeállításban a legfelül lévô menüsor alatt találjuk az
eszközsorokat (palettákat). A @KFull Screen@N funkcióhoz
hasonlóan a munkakörnyezet optimális kialakítását szolgálja
legújabb tulajdonságuk: ""úszópalettákká" alakíthatók. Ha
a kurzorral közvetlenül az eszközgomb felett, de még az
eszközsávon maradva -- mint egy ablak vékonyra sikerült
címsorát kezelve -- megragadjuk, a képernyôn máshová
helyezhetjük át a palettát. Eredeti helyzetükbôl
elmozdítva rögtön miniatûr ablakokká változnak, és most már
ablak mivoltuknak megfelelôen a számtábla felületén
szabadon mozgathatók és bárhol elhelyezhetôk. Az elhelyezés
szabadsága azonban csak a cellafelületre vonatkozik, mert a
kép szélei fölé pozicionálva újra visszaalakulnak
eszközsorrá és beépülnek az adott sávba.
Az új verzió szolgáltatásaként eszközpalettákat tetszésünk
szerint összeválogatott Excel funkciókból magunk is
készíthetünk, sôt, az egyes gombok ikonképét saját
elképzelésünk szerint formálhatjuk. ùj eszközpaletta
kialakításához a @KView@N menü @KToolbars@N
beállítóablakában átírva a paletta elnevezését
aktivizálódik a @KNew@N gomb. Ezt megnyomva létrejön egy
üres palettakeret, melyet az automatikusan felbukkanó
@KCustomize@N eszközgomb kínálatából húzd és ejtsd módon
megtöltve fokozatosan felépíthetjük saját palettánkat. A
palettán elhelyezett eszközgombok látványának
megváltoztatásához egy rövidmenübôl (jobb egérgombbal)
hívható ikonszerkesztô áll rendelkezésünkre (Edit Button
Image).
Az Excel is csatlakozott a valódi háromdimenziós
táblázatkezelôk táborához. E változás legszembetûnôbb
jeleként -- a Lotus, a Quattro Pro és társaik után -- most
már az Excelben is jegyzettömbökön dolgozhatunk. Az
operációs rendszer szintjén minden jegyzettömb egy önálló
file-t jelent. Egy jegyzettömb tartalmazhat számtáblákat,
grafikonokat, Visual Basic modulokat, és Excel 4.0 típusú
makro táblát. Több jegyzettömb egyidejû megnyitásával
munkafelület (workspace) alakítható ki, amely külön névvel
hivatkozhatóan elmenthetô. Az egyes jegyzettömbökhöz -- a
korábban említett keresést megkönnyítendô -- járulékos
információk adhatók meg: rövid leíráson és címen kívül a
tábla ""tulajdonosának" neve, keresési kulcsszó, és további
megjegyzések.
A jegyzettömbön belül minden számtáblának van egy névvel
ellátott fülecse, ami a legalsó sorban egymás mellé
rendezôdve könnyen kikereshetôvé teszi a táblát akkor is,
ha az éppen takarásban van. A fülecsre pozicionált kettôs
kattintás egy ablakot hív meg, ahol az aktuális név
szerkeszthetô vagy lecserélhetô. Alapbeállításban egy
jegyzettömb 16 számtáblát fûz egybe, de ez
megváltoztatható. A beírható legnagyobb értéket -- az
ésszerûségen kívül -- csak az adott gép memóriakapacitása
korlátozza. Ha átírjuk ezt a paramétert, az új
jegyzettömbök az újonnan beírt értéknek megfelelô számú
számtáblát fognak tartalmazni. Munka közben is
változtathatjuk a táblaszámot egy jegyzettömbön belül, ezt
menübôl és funkciógombokkal egyaránt kényelmesen
megtehetjük. Beszúráskor mindig a beszúrandó tábla utáni
tábla fülecskéjére kattintva pozicionálhatjuk az új táblát.
Az Excel-táblákban, illetve a táblákkal végezhetô mûveletek
szabályai tartalmaznak közös vonásokat. A Windowsban
általánosan érvényes logika szerint minden mûvelet elôtt ki
kell jelölnünk a mûvelet tárgyát, és csak ezután adható meg
a mûvelet. Például másoláskor elôször meg kell jelölni
azt, amit másolni fogunk, és csak ezután adhatjuk ki a
másolási utasítást. Csoportos kijelöléskor elôször az elsô
tagra -- cellára, számtáblára stb. -- kattintunk, majd a
[Shift billentyût lenyomva tartva az utolsó tagra, így
összefüggô, folytonos tartomány kerül kijelölésre.
Elszórtan elhelyezkedô elemek kijelölésekor az elôbbihez
hasonlóan járunk el, csak ekkor segédbillentyûként a
[Ctrl@N-t kell használni.
Az 5.0-ás verzióban megváltozott az adatbevitel is. A
Lotus 1-2-3 for Windows 4.0 után itt is lehetôségünk van a
kérdéses cellában helyben végezni a szerkesztési
mûveleteket, miáltal módosítás közben környezetével együtt
látható a módosított szöveg. Kettôs kattintásra az adott
ponton átírhatóvá válnak a karakterek, de egyidejûleg még
az eszközsor alatti szerkesztôsorban is felbukkan a
mûveletbe bevont cella tartalma.
Az új változat tartalmaz újdonságokat a külalak
kialakításánál is. Egyrészt szöveges celláknál egyes
cellákon belül is használhatunk eltérô méretû, formájú,
típusú betûket. Ehhez kijelölve a cellán belüli szövegrészt
a @KFormat@N menü @KCells@N funkciója vagy a formázás
eszközpalettája segítségével érhetünk célt. Másrészt -- új
szolgáltatásként -- egyetlen eszközgombbal automatizálták
egy kijelölt tartomány megjelenésének lemásolását. A
@KFormatPainter@N akár többszöri másolatot is készít egy
terület formázási jellemzôirôl.
Bizonyos adatok bevitelének automatizálása nagy segítséget
jelenthet munkánk során. Az új verzióban most lehetôség van
általunk meghatározott karaktersorozatok -- például a hét
napjai, nevek, megnevezések felsorolása -- felhasználására
automatikus kitöltéskor. A kitöltéshez felhasználható
sorozatot elôre rögzíteni kell a @KTools@N menü @KOptions@N
gyûjtôjének @KCustom Lists@N kartotékján. A listaminta
megadásakor a következô szempontokat kell figyelembe venni:
@V*@N a listaelem betûvel kezdôdjön;
@V*@N egy elem maximum 80 karakteres lehet;
@V*@N a lista maximum 2000 karakter hosszú lehet.
A listát ugyanitt, közvetlenül lehet utólag módosítani, a
változtatások rögzítéséhez az @KAdd@N gombbal kell
befejezni a mûveletet.
A program bemutatását következô számunkban folytatjuk.
@KVaczulin György@N
@<9409\SCREEN19.GIF> Az új kezelési felület. A Customize kínálatából tetszôleges eszközpalettát @N
@<9409\SCREEN19.GIF> állíthatunk össze @N
@<9409\SCREEN18.GIF> Egyes menüpontokat az áttekinthetôbb gyûjtôkbe csoportosítottak @N
@<9409\SCREEN01.GIF> Helyben szerkesztés: most a Winwordben ""excelezünk". Az eszközgombok @N
@<9409\SCREEN01.GIF> lecserélôdtek. A grafikon nem szerkeszthetô helyben! @N
@<9409\SCREEN14.GIF> A hordozhatóság egyik bizonyítéka: Hercules video alrendszeren készült @N
@<9409\SCREEN14.GIF> dokumentumok gond nélkül használhatók VGA-s gépeken is @N
@<9409\SCREEN15.GIF> Gépigényesség: a második beágyazott objektum frissítésekor hirtelen eltûnik a @N
@<9409\SCREEN15.GIF> képrôl a korábban már aktivizált elôzô objektum... @N
@<9409\SCREEN17.GIF> ...idôvel persze elôkerül. Ha más nem, egy taszkváltás segít a dolgon @N
@<9409\SCREEN07.GIF> A WinWordbeli grafikon szürkesávos kiemelése az objektum-kapcsolat @N
@<9409\SCREEN07.GIF> aktivitását jelzi... @N
@<9409\SCREEN08.GIF> ...az értékek frissítôdnek. A WinWordbeli grafikon mérete jól láthatóan @N
@<9409\SCREEN08.GIF> kisebb a forrás grafikon méreténél, errôl tanúskodnak a keretet szegélyezô cellák @N
@<9409\SCREEN06.GIF> Itt az Excel, hol az Excel? A kétféle taszkinfo mást mutat @N
@<9409\SCREEN03.GIF> Objektumbeágyazás a második változatban (OLE 2). A mûvelet húzd és ejtsd @N
@<9409\SCREEN03.GIF> módszerû @N
@<9409\SCREEN11.GIF> A WinWordbe ágyazott grafikon kisebb lesz mint a forrás grafikon @N
@<9409\SCREEN12.GIF> ...de ez korrigálható helyben szerkesztéssel... @N
@<9409\SCREEN13.GIF> ...és íme az eredmény @N
@<9409\SCREEN10.GIF> Ha az Edit/Object/Open menün keresztül nyitjuk meg az objektumot, a Windows @N
@<9409\SCREEN10.GIF> taszklistája is ""látja" a segédalkalmazást @N